Itt vagy
Főoldal > Tudomány > Adattárolás: 1 gramm DNS-re 215 petabájt információ

Adattárolás: 1 gramm DNS-re 215 petabájt információ

Egy nukleotidba 1,6 bitet zsúfoltak a kutatók, amit aztán hiba nélkül ki is olvastak. Természetesen vírussal is próbálkoztak.

Elképesztően sok adattal dolgozunk már ma is, a kutatók pedig nem győzik vizsgálni a lehetséges új adattárolókat. Hol vannak már a hajlékonylemezek? Egy olyan korban élünk, ahol egy DNS-ben tárolhatunk  operációs rendszer, filmet, sőt még vírust is tölthetünk rá. Egyelőre legalábbis laborkörülmények között.

A Kolumbia Egyetem Adattudományi Intézete és a New York Genom Központ a napokban publikálta eredményeit a Science folyóiratban, eszerint olyan DNS-alapú adattárolási módszert találtak ki, ami száz százalékos pontossággal olvasható, a korábbi kísérleteknél pedig 60 százalékkal hatékonyabb. Most ott tartanak, hogy 2,14×106 bájtnyi adatot képesek írni egy DNS oligonukleotidbe, ez megfelel az illumina/solexa szekvenálásnak.

A kutatók először megvizsgálták a kódoló-dekódoló algoritmusokat, majd a fájlokat binárissá alakították. Összecsomagolták az egészet egyetlen fájlba, ezt követően rövid bináris szakaszokra osztották. Az ezeket a szakaszokat véletlenszerűen kiemelő, majd a helyes sorrendben egymás mögé illesztő algoritmust DNS szökőkútnak nevezték el. A tesztekben egy számítógépbe táplálták a szakaszokat, amelyik összeillesztette, majd dekódolta az eredeti fájlokat. A folyamatot hiba nélkül sikerült többször megismételniük. A hatékonyságról azt érdemes tudni, hogy 1,6 bitet képesek tárolni nukleotidonként, ami 60 százalékkal több, mint amit bárki elért korábban.

Mielőtt még az új adattárolási megoldás betörne a kereskedelmi piacra, az árnak csökkennie kell. Most ugyanis hétezer dollárba került egy 2MB-os adatszál létrehozása, a kiolvasás pedig még kétezer dolláros költséget jelentett. A kutatók szerint tízéves távlatban megfizethető kategória lesz a DNS-alapú adattárolás, a határokat feszegetve ugyanis arra jutottak, egy grammnyi DNS-re akár 215 petabájt adatot is képesek leszünk írni, aztán kiolvasni. A floppy sem volt mindig olcsó.

 

Forrás: itcafe.hu

Top

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás